�gy n�gy �ra k�r�l fel is h�vtam Robit, hogy mondja meg, hogy ki volt az a l�ny. Persze nem v�laszolt, de azt�n k�ld�tt egy SMS-t:
”Bocsi, hogy letettem, de vend�gek j�ttek, most is sunyiban �rok neked. � a bar�tn�m volt. Bocs! Ja, �s k�rlek, t�r�ld ki a sz�mom, hiszen m�r nem lesz r� sz�ks�ged. Szia, Robi

Azt hittem, hogy ott r�gt�n �sszeesek…m�ris �j bar�tn�je van? Vagy �n nem is sz�m�tottam annak? De akkor mi�rt mondta, hogy tetszem neki, �s hogy �r�lt a levelemnek?

Akkor nagyon sok minden kavargott a fejemben… Ez�rt bez�rk�ztam a szob�mba, csak elfelejtettem, hogy a szomsz�db�l �tj�n az egyik r�gi bar�tom, D�vid.
Nagyban n�zegettem ki az ablakon, amikor benyitott a szob�mba a szomsz�d sr�c.
- Hello – k�sz�nt, mintha �szre sem venn�, hogy milyen rossz �llapotban vagyok. – Ugye nem zavarok?
- Nem – sz�ltam unottan, de tov�bbra is csak az ablak el�tt �lltam – Bocs, most nem vagyok t�l j� kedvemben.
- H�t j�. B�r gondolom biztosan nem az�rt, ami�rt �n j�ttem… J� lett volna megbesz�lni! De mindegy. Ha nagyon �rdekel, k�rdezd meg a sz�leid, �k tudj�k, �s majd mindent elmes�lnek neked. Szia! – azzal kiment.
Azt sem tudtam, hogy mit tegyek, gyorsan lerohantam, de nem �rtem utol.
Azt�n a sz�leim mindenr�l besz�moltak. D�vid�k elutaznak. Az egyetlen lelki t�rsam is itt hagy?! Ezt m�r t�nyleg nem b�rtam elviselni, felkaptam a kab�tom, �s kimentem a patakhoz.

Ahogy s�t�ltam, egy irt� helyes pasinak mentem neki.
- Bocs – mondtam.
- Hello. Kicsit k�s� van…Ne vedd tolakod�snak, amit mondani fogok, de…Ne k�s�rjelek haza?
- K�szi, igaz�n j�l esne valakire t�maszkodnom…
- �n j� vagyok lelki szemetesl�d�nak… - sz�lt mosolyogva, �tkarolt, �s �gy indultunk visszafele…Ez szerelem volt els� l�t�sra. Azt hiszem siker�l t�l esnem a Robi-dolgon…